én is

emlékszem kora tavaszi nap
minden egyes szavára,
bár emlékeznék hogyan kéne
felejtenem valahára..

emlékezz te is felejteni,
s felejtsd el a múltat,
de neked tudnod kéne már,
a múlt még mindig tönkre juttat.

szubjektív

egy

halhatatlan,
hallhatatlan,
ámulatos,
álmatlan

szó,
mondat,
gondolat.

meghallod, s
elfelejted gondodat.

kevesebb több

most a hóesésben állva,
azon gondolkozom, hátha

könnyed

nyitott szemmel álmodnod
kétségtelenül lehetetlen

lenne, hogyha fantáziád
feketében tündökölne

engedd hát most megismernem
tested, mint a tenyeremet,

elfeledtem, milyen érzés,
csukott szemmel, énfelettem

fáknál magasabbra szállni,
meghódítani az eget,

felhőt törni, mániákus
szónélküli eszmecsere

keretében ordítani,
levenni az álruháid,

elengedni sztereótip
gondolatok sokaságát,

megfékezni szomjúságod
csúcsosodó kínosságát,

mosolyogni, önfeledve,
szónélkül, vagy hangosan,

könnyedén fog menni, hogyha
van, mi téged betakar