győzelem

ha árulok közt ébredsz,
hol a tudatlanság erő,
a szabadság szolgaság,
és a szerelem lázadás,

jó, ha néha a valóságba felránt az élet villanó tűje,
és azt ordítja szavak nélkül, félelemmel : tűnj el!

azt a pár köbcentit, mit magadnak tudhatsz,
a koponyádban találod, 
és milliónyi gondolat mellet 
egy poros lapot untatsz.

idegen tavak mellett,
hol síri csend van jelen,
inspirál a félelem,
s egy hideg, véres sebed. 

ha a múlton van a hangsúly,
és kérdéses a jövőd,
válaszolj a mának,
mert a holnapot ellököd. 

de bármit is teszel,
és bármire készülsz,
mosolyogj, mert talán
elfeleded végül. 

figyelem

ha átléptél valamin,
miért fordulsz meg újra?

túl nehéz a teher ahhoz,
hogy te visszatérj az útra?

megéri inkább érthetetlen
fejvesztőkben kószálni, mintsem

venni egy mély levegőt?
mert komoly gond itt nincsen.

felület

miért nem vagy hát önmagad
ha hátba vág az élet?
te kívánni már nem mersz,
mert meghalt, ami éltet.

egy mosolyba bújva évekig
rejtegeted lelked,
mely rengetegben elveszett,
de erőszakkal kerget.

ha menekülsz, hát menekülj,
segítséged üres,
a magyarázat elveszett,
de keresd csak! felület.