2016. február 13., szombat
káprázatosság
most sötét van, ragyogd be álmom,
a gondolatok tengerét,
hisz neked adnám lelkem, és
a testemet a testedért.
hallhatatlan,
halhatatlan csillagképek fénye
rajzolja ki,
kristálytiszta útvonalat érted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése