elviselhetetlen emberek sokasága
áll előttünk,
kik áthágják a szabályokat,
s mindent, amit tűrtünk.
most próbáljunk meg csendesen
hát félreállni, okosan?
vagy harcoljunk? mert értelmetlen
harcnak is csak nyoma van.
viseljünk el mindent, mikor
felrobbanunk belülről?
ne tegyük meg most, mire már
gondoltunk a kezdettől?
mi leszünk az aljanép,
mert igazunk volt mindig is,
s ha meghallják az igazat,
csak akkor fognak szidni is.
a következmény alakít egy képet
rólad manapság, mi hiába lett
félrerakva, nincs belőle tanulság.
csak megítélnek név alapján,
gondolkodás nélkül,
egy szót sem szólnak hozzád,
aztán csalódnak majd végül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése